Ecseny története

 

Ecseny neve először III. Béla 1193-as okiratában szerepel.

A török dúlástól elnéptelenedett falu betelepítése evangélikus svábokkal Mária Terézia idején kezdődött meg.
1860 körül a Tolna és Baranya megyei sváb településekből költöztek át evangélikus családok. A 18. század közepéig a Perneszi család birtoka. 1848-ban 109 úrbéres háztartása volt, ekkor Somogy nagyobb települései közé tartozott.
1930-ban 1022 német anyanyelvű, 38 magyar lakosa volt; 1935-ben 1075. A második világháború után a németek 30%-át kitelepítették, helyükre a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében felvidéki családok költöztek.

1950-ben a községnek 1150 lakosa volt, amely folyamatosan csökkent, jelenleg kevesebb mint 300 ember él a településen.

 

Nevezetességei

1842–1843-ban épült evangélikus temploma. Tűzvészek miatt többször is újjá kellett építeni, legutóbb 1994-ben újították fel.
1937-ben épült fel az evangélikus kultúrház, emeletén tanítói lakással. Ma ez az épület a polgármesteri hivatalnak otthont adó községháza.

 

Fekvése

A település Somogy megye északkeleti részén, a 67-es főút Kaposvár–Balatonlelle közti szakaszától 8 kilométerre fekszik, Kaposvártól 31 kilométerre északra, Balatonlellétől 39 kilométerre délre. Közúton a 67-es út mernyeszentmiklósi leágazásánál, Felsőmocsolád irányából közelíthető meg.
Ecseny domborzatilag erősen tagolt észak–déli irányú völgyben terül el. A kis lélekszám ellenére nagy kiterjedéssel bír, 13 kilométeres úthálózattal rendelkezik, amelynek kb. 50%-a földút.