Heraldikai leírás
Álló kerektalpú, hasítással és vágással négyelt pajzs, kör alakú szívpajzzsal, amelynek zöld mezőjében a Luther-rózsa szerepel. A nagypajzs első és negyedik kék mezejében lebegő arany koronából kinövő, nyakán arany nyíllal nyakán átlőtt, az első mezőben balra, a negyedik mezőben jobbra fordult ezüst unikornis (egyszarvú) látható. A pajzs második és harmadik vörös mezejében a hasító vonalból (a második mezőben balra, a harmadikban jobbra) kinövő ezüst ingujjú kéz tart három arany búzakalászt.
Magyarázat
A Luther-rózsa a lakosok evangélikus vallását jelképezi. A címerben szereplő unikornis a Perneszi család címerében szereplő motívum. A család igen hosszú ideig jelen volt a település életében, hiszen kisebb-nagyobb megszakításokkal már a XV. századtól egészen a XVIII. század közepéig birtokosok voltak Ecsenyben. A búzát tartó kéz a mezőgazdasági termelésre, illetve a falu lakosságának szorgalmas munkájára utal
Falukrónika
Ecseny neve először III. Béla 1193-as okiratában szerepel.
A török dúlástól elnéptelenedett falu betelepítése evangélikus svábokkal Mária Terézia idején kezdődött meg. Az 1780-as években betelepült svábok valószínűleg Hessen, Bajor-Pfalz és Észak-Baden területéről érkeztek. Ők építették a mai evangélikus templom elődjét. A jelenleg álló, műemlék jellegű templom 1842-43 között épült a hívek összefogásából. 1860 körül a Tolna és Baranya megyei sváb településekből költöztek át evangélikus családok.
A 18. század közepéig a Perneszi család birtoka volt a település. 1848-ban 109 úrbéres háztartása volt, ekkor még Somogy jelentősebb települései közé tartozott. 1930-ban 1022 német anyanyelvű és 38 magyar lakosa volt. A második világháború után a németek 30%-át kitelepítették, helyükre a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében felvidéki családok költöztek.
1950-ben a községnek 1150 lakosa volt, amely folyamatosan csökkent.
A mai Községházát 1935-ben az evangélikusok építették Kultúrháznak, s 1953-ban az államosítást követően lett Községháza.
